A 2017. március 10. napján megtartott közgyűlés – áthúzva a hatályon kívül helyezendő, törlendő, illetve dőlten szedetten a módosított, új rendelkezések megjelöléssel – döntése eredményeképpen a civil szervezet a Ptk. (2013. évi V.) törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv. rendelkezéseinek megfelelően, – közhasznú szervezetként – működik.
I. Általános rendelkezések
| 1) A Szövetség neve: | Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége Közhasznú Szervezet |
| 2) Székhelye: | 1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 21. |
| 3) | |
| 4) Az alakulás éve: | 1989. |
| 5) Működési területe: | Magyarország |
II. A Szövetség célja és feladata
A Szövetség küldetése az ifjúság nevelése, szellemiségének fejlesztése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű fiatalokra, elősegítendő ismereteik gyarapítását, környezetük szeretetét és óvását, a kulturális értékek tiszteletét mindenütt a világon.
Ezen értékorientációnk figyelembevétele mellett a célok megvalósításának alapvetése olyan szálláslehetőségek kínálása, ahol nincs származás, nemzetiség, bőrszín, vallás, nemek, társadalmi osztály vagy politikai nézet szerinti megkülönböztetés; ahol lehetőség biztosítható egymás jobb megismerésére és megértésére.
A Szövetség a céljai megvalósítását tagjai teljes önállóságának tiszteletben tartásával kívánja megvalósítani.
- A Szövetség célja:
a) A Magyarországon működő ifjúsági szállások szakmai érdekképviselete, az ifjúsági szállásokat érintő közgazdasági, pénzügyi, jogi kérdésekben való állásfoglalás kialakítása és annak érvényesítése; az ifjúsági turizmusban tevékenykedők, valamint az egyéb, az ifjúsági turizmusban érdekelt szervezetek folyamatos tájékoztatása és informálása a helyzetüket és munkájukat érintő kérdésekről.
b) A hazai ifjúsági turizmus fejlődésének támogatása a Youth Hostel mozgalom szellemiségének meghonosításával és erősítésével;
c) Kapcsolatfelvétel, illetve kapcsolattartás belföldi és külföldi ifjúsági szállásokkal, valamint ifjúsági szállásokat tömörítő szervezetekkel, alapvetően az IYHF és az EUFED csatornáin keresztül; az ifjúsági turizmus szakmai fejlődését szolgáló felvilágosító munka, módszeres és rendszeres tapasztalatcsere biztosítása országos és nemzetközi területen.
d) Az ifjúsági szállások működésének hatékonyabbá tétele, a szálláshelyek jobb kihasználtságának és korszerű értékesítésének elősegítése;
e) Sajátos eszközeivel az ifjúsági turizmus fejlődésének támogatása; a fiatalok mobilitásának ösztönzése, világra való nyitottságának fokozása, környezetük megismerésére ösztönzése különböző akciók, programok szervezésével.
f) Az ifjúsági szálláshelyek szolgáltatásainak fejlesztése a fiatalok sport- és szabadidős tevékenységének fokozása érdekében.
g) Az ifjúsági szálláshelyek minőségének növelése.
h) Az ország vidéki gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének szolgálata, a lakosság életminőségének javítása a vidéki szálláshelyek, erdei iskolák fejlődésének elősegítésével.
i) Együttműködés az ifjúsági szálláshelyek fejlesztését szolgáló vagy támogató közigazgatási- turisztikai-, vidékfejlesztési- és egyéb országos szervekkel és civil szervezetekkel.
j) Az ifjúsági turizmus imázsának építése a nyilvánossági kapcsolatok kiépítésével és működtetésével.
k) Az ifjúsági turizmus szakmai fejlesztése céljából támogatja turisztikai klaszterek létrejöttét és működését, amelyekkel nagymértékben elősegíthető, hogy minél szélesebb körben terjedjen el a környezet tudatos szemlélet és gazdálkodási gyakorlat.
l) A vidéki turizmus ösztönzése és támogatása.
m) A Szövetség az ifjúsági turizmusban szerepet játszó turizmus fejlesztése és sikeres működtetése érdekében más, ifjúsági turizmusban szerepet játszó országos szövetségekkel konzorciális együttműködésre léphet az ifjúsági turizmus eredményesebb működése érdekében.
2) A Szövetség a céljai elérése érdekében végzett feladatai, melyekkel az Ectv. figyelembevételével az alábbiakban felsorolt területeken, a megjelölt jogszabályhelyek szerinti állami és önkormányzati közfeladatokhoz közvetve hozzájáruló, támogató közhasznú tevékenységeket folytat, ezzel hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.
a) Az 1a) pontban meghatározottak érdekében szervezi és végzi az ifjúsági szállások érdekképviseletét és érdekvédelmét; ennek keretében egységes országos szervezetbe tömöríti mindazokat, akik az ifjúsági turizmusban tevékenykednek, tevékenységük kapcsolódik az ifjúsági turizmushoz, illetőleg szervezett módon támogatni kívánják az ifjúsági turizmus fejlődését.
A Szövetség szervezeti kereteket biztosít az ifjúsági turizmusban tevékenykedők érdekeinek feltárására és megfogalmazására, valamint ezen érdekek hatékony képviseletére.
E feladatával elősegíti és támogatja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (3) bekezdés 15. pontjában és 23. § (4) bekezdés 17. pontjában írt ifjúsági ügyek, valamint a 23. § (4) bekezdés 15. pontjában rögzített turizmussal kapcsolatos önkormányzati feladatokat.
b) Az 1c-d), i) és m) pontban meghatározottak érdekében együttműködik a Nemzetközi Ifjúsági Szállások Szövetségével, az Európai Unióban működő Ifjúsági Szállások Szövetségével, együttműködési megállapodásokat köt, alapvetően az IYHF és az EUFED keretében; valamint a hazai sport- és szabadidős célú szervezetekkel; valamint törekszik az Európai Unióval fennálló kapcsolatok elmélyítésére. A hazai civil szervezetekkel való együttműködés keretében a környezettudatos szemlélet és gazdálkodási módok megismertetésével is a turizmus színvonalát emeli.
E feladatával elősegíti és támogatja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (3) bekezdés 15. pontjában és 23. § (4) bekezdés 17. pontjában írt ifjúsági ügyek, valamint a 23. § (4) bekezdés 15. pontjában rögzített turizmussal kapcsolatos önkormányzati feladatokat.
Ezeken túlmenően a sportszervezetekkel való együttműködő tevékenységével közreműködik a sportról szóló 2004. évi I. törvény 49. § e) pontjában írt állami, ifjúsági sporttevékenységet támogató közfeladatban.
A környezettudatos szemlélet megismertetésével a lakosság jobb életminőségének elősegítését támogatja és biztosítja az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 144. § (2) bekezdésében írt állami közfeladatot. A környezettudatos szemlélet keretében a természetvédelmi kultúra fejlesztésével a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 64. § (1) bekezdésében írt állami feladat megvalósításában közvetetten működik közre.
c) Az 1c-d, f), i) és m) pontokban meghatározottak érdekében kidolgozza és működteti a Magyarországon működő ifjúsági szállások közötti információs rendszert.
E feladatával elősegíti és támogatja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (3) bekezdés 15. pontjában és 23. § (4) bekezdés 17. pontjában írt ifjúsági ügyek, valamint a 23. § (4) bekezdés 15. pontjában rögzített turizmussal kapcsolatos önkormányzati feladatokat.
d) Az 1a), c) és i) pontokban meghatározottak érdekében kezdeményezi és segíti az ifjúsági szállások működéséhez szükséges szakemberképzést mind külföldön, mind hazánkban. Továbbá az ifjúsági turizmus szolgáltatás színvonalának emelése érdekében tagjainak alap- és továbbképzéseket szervez, felnőttképzést folytat.
Ezzel az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, életminőséget és életesélyt javító tevékenységével hozzájárul a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pontjában, valamint a 85. § (1) bekezdés d) pontja szerinti írt önkormányzati feladat ellátásához, azt közvetetten támogatja, annak megvalósítását elősegíti.
e) Az 1d-e), g), h) és l) pontokban meghatározottak érdekében segítséget nyújt az ifjúsági szállásoknak a szálláshelyek, programok közvetítéséhez
Ezzel a kulturális turizmust ösztönző tevékenységével hozzájárul a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 85. § (1) bekezdés d) pontja szerinti írt önkormányzati feladat ellátásához, azt közvetetten támogatja, annak megvalósítását elősegíti.
f) Az 1d), g), j) és l) pontokban meghatározottak érdekében az ifjúsági szállások közös marketing tevékenységét kidolgozza és végzi. Ezen túlmenően igyekszik oktatási minősítési, termékfejlesztés és a sikeres marketing tapasztalatait a Kárpát-medence desztináció ifjúsági turizmusában működő magyar civil szervezeteknek átadni, az ő szakmai munkájukat segíteni.
E feladatával elősegíti és támogatja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (3) bekezdés 15. pontjában és 23. § (4) bekezdés 17. pontjában írt ifjúsági ügyek, valamint a 23. § (4) bekezdés 15. pontjában rögzített turizmussal kapcsolatos önkormányzati feladatokat.
3) a) A Szövetség nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
b) A Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
4) Szövetség a feladatainak ellátására létesítményeket, intézményeket hozhat létre, és tarthat fenn, valamint alapítványokat, vállalkozásokat hozhat létre, továbbá ilyen célból részt vehet más civil szervezetek, illetőleg gazdasági társaságok létrehozásában, működésében. A Szövetség az e tevékenységéből származó nyereséget közhasznú céljai megvalósítására, illetve közhasznú feladatai fejlesztésére fordítja.
5) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt és tőlük anyagi támogatás nem fogad el.
III. A Szövetség tagsága
- A Szövetség rendes tagja lehet minden Magyarországon ifjúsági szállásokat fenntartó és üzemeltető magyar és külföldi jogi személy, vállalkozás, gazdasági társaság, gazdasági és civil szervezet, valamint magánszemély, amely a Szövetség céljaival egyetért, és az alapszabályt elfogadja. A rendes tagsági viszony felvétel alapján jön létre. A rendes tagsági viszony létesítésére vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtani az elnökség részére. A rendes tag felvételéről az Elnökség dönt. Egy szálláshely vagy tulajdonosi, vagy üzemeltetői jogon lehet a Szövetség teljes jogú tagja.
- A Szövetség pártoló tagja lehet minden magyar állampolgár, valamint Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkező más állampolgár, aki támogatja a Szövetség céljait, és ezekkel egyetért, valamint vállalja a pártoló támogatása befizetését. A pártoló tagsági viszony létesítésére írásban kell jelentkezni. A pártoló tag felvételéről a Szövetség Elnöksége dönt. A pártoló tagok a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt.
3) A Szövetség tiszteletbeli tagja lehet minden magyar vagy külföldi állampolgár, aki elfogadja és támogatja a Szövetség céljait, és ezekkel egyetért. A tiszteletbeli tag felvételéről a Szövetség elnökségének javaslatára a Közgyűlés dönt. A tiszteletbeli tagok a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt.
4) A Szövetség egyéni tagja lehet minden magyar vagy külföldi állampolgár, aki támogatja a Szövetség céljait, és ezekkel egyetért. Az egyéni tagsági viszony létesítése a tagkártya megvásárlásával történik. Az egyéni tagok a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt.
5) A Szövetség megfigyelő tagjává válik minden, Magyarországon ifjúsági szállásokat fenntartó és üzemeltető magyar és külföldi jogi személy, vállalkozás, gazdasági társaság, gazdasági és civil szervezet, valamint magánszemély, amely a Szövetség céljával egyetért, az alapszabályt elfogadja, és a megfigyelő tagsági díjat megfizeti.
6) A rendes tag jogai:
a) A mandátuma szerinti szavazati joggal részt vehet a Szövetség Közgyűlésén és a Szövetség vezető testületeinek, tisztségviselőinek megválasztásában,
b) A Szövetség vezető testületeibe, illetve tisztségeire történő megválaszthatóság,
c) Igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, kedvezményeit,
d) Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, határozathozatalt kezdeményezhet a Szövetséget érintő bármely kérdésben,
e) Kifogást emelhet a Szövetség határozatai ellen,
f) Részt vehet a Szövetség programjain, rendezvényein, táborain, stb.,
g) Ideiglenesen (legfeljebb egy éves időtartamra) szüneteltetheti tagsági jogviszonyát.
7) A rendes tag kötelességei:
a) Az alapszabály betartása, a Szövetség által meghatározott, az ifjúsági szálláshelyek működésének színvonalát meghatározó követelmények betartása,
b) Tagdíj Szabályzat (a továbbiakban: Tagdíj Szabályzat) betartása, a tagsági díj befizetése a Tagdíj Szabályzatban meghatározott feltételek szerint, legalább 10% kedvezmény nyújtása a Hostelling International vagy magyar szövetségi tagkártyát felmutató vendégeknek a szálláshely árából. A tag kötelezettsége kiterjed a szövetségi (Hostelling International) egyéni tagság / tagkártya rendszer népszerűsítésére is.
c) Szálláshelyen és marketing anyagokon, weboldalán jól látható helyen a Szövetség és a IYHF emblémájának feltüntetése,
d) Szövetségi vagyon óvása,
e) Statisztikai adatszolgáltatás.
8) A pártoló tag jogai:
a) Tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség Közgyűlésén és valamennyi szervének ülésén,
b) Részt vehet a Szövetség programjain, rendezvényein, táborain,
c) Igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, kedvezményeit, használhatja létesítményeit, felszereléseit,
9) A pártoló tag kötelességei:
a) Az igénybe vett intézmények házszabályainak betartása,
b) Az általa vállalt pártoló támogatás befizetése,
c) A Szövetségi vagyon óvása.
10) A tiszteletbeli tag jogai:
a) Tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség Közgyűlésén, valamennyi szervének ülésén és a Szövetség vezető testületeinek, tisztségviselőinek megválasztásában,
b)
c) Igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, kedvezményeit, használhatja létesítményeit, felszereléseit,
d) Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, határozathozatalt kezdeményezhet a Szövetséget érintő bármely kérdésben,
e) Részt vehet a Szövetség programjain, rendezvényein, táborain.
11) A tiszteletbeli tag kötelességei:
a) Az igénybe vett intézmények házszabályainak betartása,
b) A Szövetségi vagyon óvása,
12) Az egyéni tag jogai:
a) Tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség Közgyűlésén,
b) Igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, kedvezményeit, használhatja létesítményeit, felszereléseit,
c) Részt vehet a Szövetség programjain, rendezvényein, táborain,
13) Az egyéni tag kötelességei:
a) Az igénybe vett intézmények házszabályainak betartása,
b) A Szövetségi vagyon óvása.
14) A megfigyelő tag jogai
a) Tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség Közgyűlésén,
b) Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, határozathozatalt kezdeményezhet a Szövetséget érintő bármely kérdésben,
c) Részt vehet a Szövetség programjain, rendezvényein, táborain azzal, hogy a marketing-szolgáltatásokból egyáltalán nem részesülhet
A megfigyelő tag kötelességei:
a) Az alapszabály betartása, a Szövetség által meghatározott, az ifjúsági szálláshelyek működésének színvonalát meghatározó követelmények betartása,
b) Tagdíj Szabályzat betartása, a tagsági díj befizetése,
c) Szövetségi vagyon óvása,
d) Statisztikai adatszolgáltatás.
14/A) A tagok által fizetett tagdíjat – az alapszabály mellékleteként, annak elválaszthatatlan részét képező – a Tagdíjszabályzat tartalmazza.
15) A Szövetség a tagjairól nyilvántartást vezet.
16) A Szövetség tagja egyidejűleg más civil szervezetnek is tagja lehet.
17) A Szövetségbe való belépés és a Szövetségből történő kilépés önkéntes.
18) A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag kilépésével, amelyet a Szövetség képviselőjéhez kell írásban bejelenteni. A tag kilépettnek tekintendő a kilépő nyilatkozata képviselő általi kézhezvételének napjával,
b) a tag kizárásával, a jogerős kizáró határozat kézhezvétele napján,
c) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével, annak napján.
19) Az elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon a közgyűlés jár el. Az elnökség tagjainak, illetve a fegyelmi ügyében első fokon is a közgyűlés dönt.
Kizárandó a Szövetség tagjai közül
a) az a tag, aki tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával a Szövetség céljainak megvalósulását veszélyezteti, valamint az a tag, aki az alapszabályt vagy közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő bármely magatartást tanúsít,
b) az a tag, aki az elnökség írásbeli – póthatáridőt tűző, és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére, a tagdíjszabályzatban is írt, adott év legkésőbb december 15. napjáig elmaradt a tagdíj megfizetésével.
c) az a tag, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.
Az alapszabály e magatartásokra más lehetséges jogkövetkezményt nem állapít meg.
20) A kizárási eljárást első fokon – az elnökség tagjainak ügye kivételével – az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás megindításáéról az elnök dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagot az elnökség kizárást tárgyaló ülésére meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy védekezését megfelelően előadhassa.
A taggal az elnökség kizáró határozatát írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indoklása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait. A határozatnak tovább tartalmaznia kell az igénybe vehető – Szövetségen belüli és kívüli – jogorvoslatról szóló pontos és kifejezett tájékoztatást.
A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a közgyűléshez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja, és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni. A közgyűlés összehívására jogosult személy a fellebbezés érdemi tárgyalásra alkalmasságáról a fellebbezés kézhezvételét követő 30 napon belül döntést hoz. Alkalmas fellebbezés esetén az összehívó köteles a közgyűlést a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb 30 napon belül összehívni. A tag védekezésének és részvételének lehetőségét a közgyűlésen is biztosítani kell, azzal, hogy a határozat meghozatala során az érintett tag a kérdésben nem szavazhat.
Az elnökség tagjai vonatkozásában jogviszonyuk a közgyűlés kizáró határozatának meghozatalával szűnik meg.
IV. A Szövetség szervezete
- A Szövetség testületi szervei a következők:
a) Közgyűlés
b) Elnökség
V. Közgyűlés
1) A Szövetség döntéshozó szerve a Közgyűlés.
2) A Közgyűlést a tagok alkotják.
3) A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni, és erről a tagokat az időpont, – akár a székhelytől eltérő címre – a helyszín és a napirend megjelölésével legalább 30 nappal korábban, igazolható módon értesíteni kell.
A közgyűlési meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat.
A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és napját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A megismételt közgyűlés az közgyűlés eredeti időpontját követő 3-15 napra lehet összehívni.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
Emellett a közgyűlés időpontját az időpont, a helyszín és a napirend megjelölésével legalább 30 nappal korábban a Szövetség honlapján (www. miszsz.hu) is közzé kell tenni. A döntést igénylő előterjesztéseket írásban szintén előre meg kell küldeni.
A Közgyűlés összehívásáról az elnökség gondoskodik.
A Közgyűlés nyilvános.
A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított, 15 napon belül a tagok az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség jogosult dönteni, 2 napon belül. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. E két feltétel kivételével, a nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el.
4) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:
a) a Szövetség elnökségének többségi határozata alapján,
b) ha a Szövetség tagjainak egyharmada az ok és a cél megjelölésével ezt kéri,
c) ha a bíróság ezt elrendeli
d) ha a szövetségi vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; továbbá ha a szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy a szövetség céljainak elérése veszélybe került.
A d) pontban meghatározott esetben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a szövetség megszüntetéséről dönteni.
5) A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több, mint fele jelen van
a) A tagokat minden megkezdett száz ágynyi kapacitás után egy-egy mandátum illeti meg.
b) A mandátumok számát a legutolsó tagdíjfizetésnél figyelembe vett ágyszám szerint kell meghatározni, melyet az elnökség igazol vissza a tagoknak a Közgyűlést összehívó levélben, abban az esetben, ha egynél több mandátum illeti meg a tagot.
6) A tag képviselete – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – írásbeli meghatalmazással történhet.
7) A Közgyűlés:
a) Általában nyílt szavazással, egyszerű mandátum többséggel hozza határozatait.
b) Titkos szavazással hoz határozatot, ha a mandátummal rendelkezők legalább 1/3-a kéri.
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
8) A szövetség alapszabályának módosításához, a szövetség egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A szövetség céljának módosításához és a szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A közgyűlés az éves beszámoló elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
9) A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – pártoló jogi személy tag esetén – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
10) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály és az annak elválaszthatatlan részét képező tagdíjszabályzat módosítása;
b) a Szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő (elnök, elnökségi tagok) megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló (közhasznúsági melléklettel együttes) elfogadása.
11) A Közgyűlés – a kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseken kívül – dönt minden olyan kérdésben, amelyet az elnökség, illetve valamely rendes tag képviselője a Közgyűlés elé terjeszt, vagy jogszabály a hatáskörébe utal.
12) A Közgyűlésről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a szövetségnevét és székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét, a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét, a határozatképesség megállapítását, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott döntéseket. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell – sorszámozva – a meghozott döntések teljes tartalmát, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, akkor a személyét is). A lefűzött és sorszámozott jegyzőkönyvek a Határozatok Nyilvántartásaként is szolgálnak.
A jegyzőkönyvet az elnök, és az e célra választott két tag hitelesíti. A jegyzőkönyvbe bármely tag betekinthet.
A meghozott határozatról az érintetteket a meghozatalt követő két héten belül igazolható módon értesíteni kell, valamint azt a Szövetség honlapján nyilvánosságra kell hoznia.
13) A Közgyűlés határozata ellen benyújtott kifogásnak halasztó hatálya nincs. A kifogást a következő Közgyűlésen el kell bírálni. A kifogást elbíráló határozat ellen további kifogást előterjeszteni nem lehet.
VI.
VI. Elnökség
1) Az Szövetség ügyvezetésével kapcsolatos feladatokat öttagú Elnökség látja el. Az elnökséget a közgyűlés választja három éves időtartamra. A ciklus közben megszűnő megbízatású tisztségviselő helyére megválasztott új tisztségviselő megbízatása a ciklusból még hátralévő időre szól.
2) Az Elnökség tagjai: az elnök, és további két négy elnökségi tag, melyből kettő budapesti-kettő nem budapesti lakóhelyű. A tagok megbízatása megválasztásuk elfogadásával jön létre.
Az elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet az elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült; valamint az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).
A vezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében és nem társadalmi munkaként látja el – a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai megfelelően irányadóak.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az szövetséghez címzett, a szövetség másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
Amennyiben a vezető tisztségviselő tagszervezet tagja, és közöttük a jogviszony megszűnik, akkor a tagszervezet jelöli ki az újabb, vezető tisztséget ellátó természetes személyt.
3) Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban igazolható módon értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további személyek hívhatók meg.
Az Elnökség ülései nyilvánosak.
4) Az elnökségi ülés határozatképes, ha valamennyi elnökségi tag jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 15 napon belül – az Elnökség ülését ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van. Ebben határozatot csak egyhangú döntéssel lehet meghozni.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
5) Az Elnökség üléséről emlékeztetőt kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az elnökségi ülés helyét, idejét, a jelenlévők számát és személyét, a határozatképesség megállapítását, a napirendet, az elhangzott hozzászólások rövid összefoglalását. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell továbbá – sorszámozva – a meghozott döntések teljes tartalmát, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, akkor a személyét is). A lefűzött és sorszámozott emlékeztetők a Határozatok Nyilvántartásaként is szolgálnak.
Az Elnökség döntéseiről az érintetteket a meghozatalt követő két héten belül igazolható módon értesíteni kell, valamint azt az Szövetség honlapján (www.miszsz.hu) nyilvánosságra kell hozni.
6) Az Elnökség dönt minden olyan, az Szövetség irányításával kapcsolatos kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az Elnökség feladatai:
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.
VII.
VIII. Tisztségviselők
- A Szövetség tisztségviselői:
a) A Szövetség elnöke,
b) A szövetség két négy elnökségi tagja
- A Szövetség elnöke önálló képviseleti joggal képviseli a szervezetet, a képviseleti jogának terjedelme általános.
IX.
X.
XI.
XII.
XIII. Összeférhetetlenségi szabályok
A vezető szervek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül,
c) illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője és felügyelő szervének tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője (felügyelő szervének tagja) volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ezeknek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
XIV. A Szövetség gazdálkodása
- A Szövetség a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.
- A Szövetség bevételei:
a) Tagdíjak, tagkártya bevételek, nemzetközi tagdíjak tagok által történő megtérítése,
b) Jogi személyek és magánszemélyek felajánlásai, hozzájárulásai,
c) Állami támogatás,
d) Pályázati úton elnyert támogatások,
e) A Szövetség által szervezett rendezvények bevételei, forgalmazott kiadványok bevételei
f) Ajándékok, adományok
g) alapcél szerinti tevékenységével közvetlenül összefüggő gazdasági – vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
h) Szálláshelyek minősítéséből származó bevételek
i) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege,
j) Egyéb bevételek
3) Az szövetség tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül látják el. Feladataik ellátása során felmerült indokolt kiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak. Ide tartozó költségek lehetnek: utazási költség: repülőjegy, vonatjegy, taxi, Bkv-bérlet, gépkocsi kiküldetési rendelvény, egyéb utazási költség térítés. Egyéb költségek: telefon használat, továbbképzési költségek, szállás költség,
Adminisztratív feladatok ellátására tiszteletdíjas munkatársakat és önkénteseket lehet alkalmazni. Feladataik ellátása során felmerült indokolt kiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak. (Ide tartozó költségek: ld. e) pontban rögzítettek), felettük a munkáltatói jogkört az elnök gyakorolja.
4) A Szövetség vagyona lehet:
a) Készpénz (bankjegy, folyószámlán lévő összeg),
b) Követelés,
c) Ingó- és ingatlan vagyon,
d) Vagyoni értékű jog,
e) Értékpapír,
f) Tőkerészesedés.
5) A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagsági díjat kötelesek megfizetni, a Szövetség tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.
XV. Közhasznúsági nyilatkozatok
- Szövetség köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.
- A közhasznúsági mellékletet az elnökség készíti, amelynek elfogadásáról a Közgyűlés az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg dönt.
- Az elnök köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintésről, illetve köteles azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az elnök részére megküldeni. Az elnök köteles a bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve a jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható – személyes adatának kezelésére vonatkozó írásbeli hozzájárulása esetén – a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje. Ezen jogosultság minden külső érdeklődő számára biztosított, korlátja kizárólag az adatvédelem és a személyiségi jogok védelme.
- A Szövetség köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig az Országos Bírói Hivatalnál és a Szövetség székhelyén letétbe helyezni és saját honlapján közzétenni.
- A Szövetség a fenti kötelezettségének a Szövetség a bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.
- A Szövetség a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
- A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.
- A Szövetség beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.
12) A Szövetség a www.miszsz.hu címen fellelhető internetes honlapján/támogatás megjelöléssel nyilvánosságra hozza a következő adatokat:
a) a Szövetség működési adatai (e körben különösen: az alapszabály, tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatai, a közgyűlés és elnökségi ülések meghívói az előzetes értesítési időköz megtartásával, illetve – a már említettek szerint – a döntéseik),
b) a Szövetség szolgáltatásainak igénybevételi módja (különösen: a támogatási, pályázati lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit). A Szövetség által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek;
c) a működésről készült szakmai, illetve számviteli beszámolót, annak mellékleteivel együtt.
XVI. Záró rendelkezések
1) A Szövetség jogi személy, amelyet a társadalmi szervezetek nyilvántartásába történt felvételével szerzett meg. A Szövetséget a Fővárosi Bíróság vette nyilvántartásba.
2) A Szövetség jogutódja az 1970-ben megalakult Fiatal Utazók Klubjának.
3) Az Szövetség jogutód nélkül megszűnik, ha:
a) a tagok kimondják megszűnését; vagy
b) az arra jogosult szerv megszünteti,
c) az Szövetség megvalósította célját vagy az Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
d) az Szövetség tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt, feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
4) Az Szövetség jogutódlással szűnik meg, ha más Szövetséggel egyesül, illetve egy vagy több Szövetségre szétválik.
5) Az Szövetség megszűnése esetén a hitelezők kielégítését követően megmaradó vagyont a hasonló céllal létrejött és működő civil szervezetnek kell átadni.
A jelen alapszabályon jegyzett aláírásával a Szövetség elnöke (annak képviselője) igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.
Budapest, 2017. március 10.
elnök
A jelen alapszabályon jegyzett aláírásával a Szövetség képviselője igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának, ezért ellenjegyzem Budapesten, 2017. március 10.napján: